A kullancs 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotában akár babszem nagyságúra megduzzadó pókszabású, tehát az imágónak 4 pár lába van. A nőstény 2-9 évig él, ezalatt több ezer petét rak, amelyekből 2-8 hónapon belül lesz lárva, majd sorozatos szívások után átlagosan 3 év alatt kifejlett ízeltlábú.
A háziállatok, földön fészkelő madarak, hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja. A kullancs az aljnövényzeten (fűszálakon), a bokrok és fák levelein – legfeljebb 1,5 méter magasságban – hátsó lábaival megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmakat.
A kullancsok füvön, bokrokon, fákon tartózkodó vérszívók. Az éhes, kifejlett kullancs (2 mm) megfelelő véradó gazdát keres (leggyakrabban szarvast). Emberre leginkább esős, nyirkos időben kapaszkodnak fel. A kullancscsípés a rovarcsípésektől eltérően teljesen fájdalommentes. Az embereken kívül a házi és vadállatok vérszívója is. Az általuk terjesztett két legfontosabb betegség: a vírus eredetű kullancs-encephalitis (agyhártya-gyulladás) és a baktérium által okozott Lyme-borreliosis (Lyme-kór). Az előbbi kórokozó 100-nál kevesebb megbetegedést okoz évente Magyarországon, ebből 1-2 halálos kimenetelű. A Lyme-kór betegséget évente 1500-2000 esetben diagnosztizálnak nálunk, de sokszor rejtve marad. A kullancs-encephalitis ellen rendelkezésre áll védőoltás, a Lyme-kór pedig – ha a tünetek alapján egyértelműen igazolt megjelenése – nagy dózisban adott antibiotikummal tökéletesen gyógyítható.
A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancs-csípést követő 4. héten kezdődik. A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcideg bénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel. A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Ritkán a súlyos megbetegedés halálos kimenetelű is lehet.
A vírus Magyarországon Budapesten és környékén, valamint Zala megyében, Somogy megyében, Vas megyében, Győr-Sopron megyében, Komárom-Esztergom megyében, Fejér megyében, Veszprém megyében, Baranya megyében, Nógrád megyében, Heves megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fordul elő a legsűrűbben.
Irtása:
Hiába a növekvő veszély, amit hazánkban is jelentenek, hiába a korábbinál nagyobb mértékű fertőzöttség sok helyen – röviden elintézhetjük a kullancsok elleni védekezést: az Európai Unióban jelenleg nincs ellenük engedélyezett kártevőirtószer forgalomban. Reméljük, a helyzet hamarosan változik és ha más uniós országok engedélyezik valamelyik hatóanyagot vagy készítményt, mi is gyorsan követjük őket.
A hatékony védelmet vállalkozásunk felkeresése, valamint a betegség megelőzése jelenti, amit adott időben védőoltással, biztosíthatunk.
Magyarországon kb. 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget (és amelyik igen, az sem mindig fertőzött). A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. Előfordulhat a kertekben is!
