Nyest

A nyest mindenevő ragadozó. Különböző élőhelyeken végzett elemzések azt igazolják, hogy generalista és opportunista. A székletminták elemzése alapján derítették ki, milyen a nyest táplálékának összetétele természetes élőhelyén. Halastavak környékét övező erdőkben végzett hazai vizsgálatok szerint tavasszal az énekesmadarak, nyáron és ősszel a rovarok és a gyümölcsök, télen pedig a kisemlősök szerepelnek meghatározó arányban az étlapján. De minden egyebet elfogyaszt, amihez hozzáfér: dögöt, partra vetődött halat, hüllőt, kétéltűt. Bár egész évre számítva viszonylag kevés madarat pusztít el, a védett, ritka ragadozó madarak és más fán költő, illetve a homok- és löszfalakban vagy a földön fészkelő madarak fészkeinek fosztogatásával tetemes károkat okozhat. A barlangokba is bemerészkedik, felmászik a denevérekhez és a gazdag prédára rendszeresen rájár.
A városlakó nyest táplálékáról kevés adatunk van. Azt sem tudjuk, hogy számottevően különbözik-e a természetes környezetben élőkétől, s hogy a háztartási hulladék helyettesítheti-e más táplálékait. Egy olasz kisvárosi zárda padlásán gyűjtött székletek alapján azt találták, hogy az ottani nyestek nagyrészt madarakat, főképp galambokat és énekesmadarakat, valamint rágcsálókat zsákmányolnak, gerincteleneket és gyümölcsöket pedig csekély arányban fogyasztanak. Más megfigyelésekkel összevetve az derül ki, hogy a városi környezetben a madarak és a gyümölcsök részaránya a meghatározó. Táplálkozási szokásainak néhány érdekes sajátságára még nincs elfogadott magyarázat. Ilyen például az, hogy készleteket halmoz, de nem mindig éli fel azokat. Azt is megfigyelték, hogy a tojásokat valamilyen nehezen megközelíthető, állandó tojástörő helyre viszi, ott földhöz veri és kinyalogatja. Ilyen pazarlásra persze csak akkor vetemedik, ha nagy a táplálékbőség, például ha a sors egy rosszul őrzött baromfitelep közelébe vezérli. Ahol teheti, nyúlfiakat, csirkét lop, sőt, egy termetes tyúkot is képes átcipelni a kerítésen. A kertekben és a parkokban az énekesmadarak és a mókusok fészkeit fosztogatja, rájár a gyümölcsre, és – mint azt a széklete elárulja – kedvence például a cseresznye, a málna, a szeder és a szőlő.

A menyétfélékre jellemző, hogy a szükségleteiken felül is ölnek. Ennek pontos okát nem tudjuk, de ha beszabadulnak egy galambdúcba, egy tyúk- vagy nyúlketrecbe, nagy károkat okozhatnak. Bőség idején zsákmányukat akkor is megölik, ha nem eszik meg. Sokszor csak a fejét rágják le, s csapájuk mentén fej nélküli pocok- és egértetemeket találhatunk.

Mi vegyszeres riasztással, illetve – mivel nem védett a nyest – mérgezett csalétek kihelyezésével védekezünk ellene.

Comments are closed